2012. március 18., vasárnap

Fizetés helyett sárga csekk…



Még Budapesten éltem albérletben, amikor az uniós csatlakozásról szavaztunk: nemmel…
Fizettem az albérletet és a rezsit, havi bérlettel tömegközlekedtem, tanultam, dolgoztam, könyveket, ruhaneműt vásároltam, havonta egy-két alkalommal hazautaztam, s igyekeztem nem üres kézzel tenni ezt… és rendszeresen kirándultunk, moziba jártunk, havonta egyszer színházba, vagy koncertre, hangversenyre is eljutottunk… S még adakozásra is futotta…

Nem, nem a versenyszférában dolgoztam, hanem szociális területen, a hajléktalan ellátásban…

Persze a szavazáson az emberek - az egyoldalú tájékoztatás következtében - az uniós csatlakozás mellett döntöttek… mert majd milyen jó lesz, ha nálunk is uniós színvonalú munkáért uniós béreket fizetnek… Be is vezettek mindenféle uniós előírást, ami rengeteg pénzünkbe került, de a színvonal emeléséhez nem járult hozzá, sőt… Csodálkozva szemléltük az életszínvonal csökkenését és az eus szabályzók romboló hatását… A szigorú ÁNTSZ előírások változását (Halason tilos volt a magyarországi előírások szerint fürödni a tóban, míg az eus szerint ez megfelelt), az élelmiszerbiztonsági előírások itthon szigorúan őrizték a fogyasztók egészségét ellentétben az eus szabályzókkal, a nyelvvizsgánkról és a felsőoktatásról pedig kiderült, hogy sokkal magasabb színvonalú volt itthon, mint az eus elvárások… romboló volt a felsőfokú oktatás átszervezése (Bolonyai képzés) is… olyan adminisztrációt zúdítottak a nyakunkba, hogy a betegekkel nem értünk rá többet foglalkozni…

Türelmesen vártuk, hogy az eus fizetések is ideérnek, ahogyan vezetőinknél megtörtént… Vártuk, majd csak jobb lesz nálunk is… De nem történt semmi jó… Idegen kézbe kerültek a korábban állami kézben lévő monopóliumok, szolgáltatók… állítólagos gazdasági érdekből… Igaz, csak azt nem mondták, hogy ez nem a mi gazdasági érdekünk… Nem a magyarságé, nem a nemzeté, nem is az országé, hanem az idegeneké…
Titkos paktum keretében (lehet, hogy nem is volt titkos, csak nem verték nagy dobra) minden párt képviselete lemondott a minket megillető uniós bérezésről… Természetesen csak a miénkről! Az övékét minden alakuló parlamenti ülésén jóváhagyólag egységesen megemelték, a mi adónkból! A többi juttatásról és álláshalmozásról már ne is beszéljek…
Nálunk Kiskunhalason, a megyei pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthonában elrendelték (leépítések gyanánt), hogy el kell küldeni a rokkant nyugdíjasokat és nyugdíj mellett dolgozókat (kivéve a protekciós munkaerőket)! …mert Bányai Gábor – a milliós fizetése mellett – úgy találja igazságosnak, hogy mindenki egy jövedelmet vigyen haza, megnövelve ezzel a jövedelemmel rendelkezők statisztikailag kimutatható számát… persze csak papíron…

No de, nemcsak hogy uniós béreket nem kapunk, de még azt sem kapjuk meg, amiért megdolgozunk… az egyéb juttatásokról pedig ne is beszéljünk, mert nálunk még az étkezési hozzájárulást is a cég kapta

Szóval eladták (privatizálták) a nagy szolgáltatókat, és farkaséhségüket nem lehetett többé kordában tartani… Azt csinálnak a fogyasztókkal amit akarnak, elszabadult árak, ellenőrizhetetlen számlázások és félreszámlázások (túlszámlázások) sora minden társaságnál… S akkor a bankokról még nem is szóltam… az alkotmánybíróság nem találta jogellenesnek azt a döntését a munkáltatóknak, hogy számlavezetésre kényszerítsék a dolgozóikat fizetésük átutalásához, amivel évi 20-25 ezer forintot húznak ki a zsebünkből különböző jogcímeken! Telefonszám, e-mailcím megadása nélkül már nem is veszik emberszámba a munkavállalót, sőt, fel se veszik dolgozni egy normális munkahelyre… (tehát marad a gázszámla, villanyszámla, vízdíj, tv, telefon (számlák – vonalas, mobil), internet, szemétdíj, közös költség, kommunális adó, az elengedhetetlen mosópor, mosogatószer, WC-papír, kenyér, tejföl, sajt, cukor, só, liszt, tojás, hús… egyéb luxus kiadások, mint a gyógyszerek, utazási költség, valamint a gépjárműadó, gépjármű biztosítás, garázsbérlés, tankolás, autópálya-matrica, parkolás…
S amikor már nincs semmi pénze az embernek, kilyukad a foga, eltörik a szemüvege, lejár a műszaki, támad az influenza és ügyvéd is kellene…

A becsületes munkáért mindenkit megilletne a tisztességes bérezés. Mi van helyette? Megkapom a tisztességgel szerzett béremet és másnap viszem a postára, hogy visszafizessem a sárga csekkeken! Mert olyan bizalmat egyik szolgáltató sem ért el nálam, hogy jogosítványt adjak neki, átutalási számla nyitásával…

No jó, dolgoztam egy hónapig, de hol a bérem?  Hát egyik nap kifizeti az állam a béremet, a másik nap meg visszaveszi… Ez kérem egy bűvészmutatványnak se semmi… Mert minden kulturált államban, úgy számolják ki a jövedelmeket, hogy a rezsiköltségen felül, - amibe a lakásbérlés, illetve törlesztés is benne foglaltatik, - a fele megmaradjon! Ez van arra, amit fentebb elsoroltam, valamint ünneplésre, nyaralásra, síelésre, utazásra, gyógyulásra, tanulásra, fodrászra, hobbira… s nem utolsó sorban a helyi gazdák és vállalkozók támogatására…

Átvernek bennünket a hivatalosok, s mi nyomoroncok még ezt is eltűrjük… Eltűrjük, mert örülünk, ha nem lesz adósságunk, ha nem terhelik le az ingatlanunkat jelzáloggal, ha befizethetjük a számláinkat, a gyereknek a menzáját, s a kirándulását…

Pedig a helyzet, még ennél is sokkal rosszabb… Mert a becsületes munkaerő nem kell sehova… Mert a tisztességes munkaerő nem akar tisztességtelen feltételek mellett dolgozni (feketén, minimálbérrel bejelentve a többit zsebbe fizetve, szabadság kiadása nélkül, betegen dolgozva, juttatások nélkül, szabálytalanságok sorát elkövetve, csalást eltűrve, demoralizálva, megalázva, üldöztetve, előrejutás nélkül…), tisztességtelen fizetéssel…

No de elég a panaszból, térjünk vissza az eredeti kérdéshez: Miért is nem kapunk fizetést?
Megválaszolná valaki illetékes? Senki?


Lásd még korábban: ITT!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése